Nyíregyházi mentorok a Fölszállott a Pávában 

Már három év eltelt azóta, hogy 2012-ben, az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza először hirdette meg a Fölszállott a páva című népzene- és néptáncvetélkedőt. A versenyt idén is meghirdették, de most gyermekek részére. Az pedig külön öröm, nekünk, nyíregyháziaknak, hogy a mentorok között itteni szakemberek is részt vesznek. Idén 6 és 14 év közötti fiatalok jelentkezhettek a Fölszállott a páva című versenyre autentikus magyar népzene, néptánc és népdal bármely tájegységhez és a magyarországi nemzetiségek helyi hagyományaihoz kötődő produkciókkal. A területi selejtezők tavasszal zajlottak, a válogatókról továbbjutó versenyzők a televízió által november és december folyamán, teljes terjedelemben sugárzott fordulókban (elődöntők, középdöntők, döntő) kapnak megmutatkozási lehetőséget. A verseny győztesei értékes díjazásban részesülnek.

Ezeket a fiatalokat segíti mentorként a nyíregyházi Szilágyi Zsolt és Szilágyiné Újlaki Marianna is, akik a Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának oktatói. „EZER ÉVE A SZAKMÁBAN” – Mi oktató-koreográfusok vagyunk a gyerekvonalon is, és a Hagyományok Házából kerestek meg bennünket, hogy olyan embereket szeretnének mentorokként a fiatalok mellé adni, akik az általános és a középfokú oktatásban is otthon vannak. Mind a ketten a művészetiben oktatunk, ezer éve a szakmában vagyunk, így aztán valóban van tapasztalatunk egészen kicsiktől a már serdülő, pubertás korig is, és örömmel vállaltuk így a feladatot – avatott be az előzményekbe Szilágyi Zsolt, aki hozzátette, a mentorkodás egy közös munka a gyerekekkel, hiszen együtt kell megbeszélniük, hogy a 6-7 perces gyerekkoreográfiákból mi az a 4-5 perc, amit a televízióban bemutathatnak. – Több száz kilométert utaztunk az utóbbi időszakban, hiszen körbelátogatjuk a gyerekeket. Sok figyelmet igényelnek, bár ők már nagyon ambiciózusak. őszinteséggel és természetességgel beszélnek esetleges félelmeikről, vagy terveikről.

SZAKMAI ÉS PSZICHÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Szilágyiné Újlaki Marianna már arról beszélt, hogy szerinte a mentorkodás tulajdonképpen egy szakmai és pszichés segítségnyújtás is, hiszen a versenyben gyerekekről van szó. – Mi már átéltünk egy-két ilyen típusú versenyt.Annak idején a Ki mit tud-ban, a Nyírség Táncegyüttessel szerepeltünk. Felnőttként is nehéz feldolgozni, hogy továbbjutunk vagy nem a következő adásba, és itt a gyerekeknél ez hatványozottabban nehéz. Jobban kell rájuk figyelni. Feladatunk nemcsak a szakmai segítségnyújtás, hanem az is, hogy lelkiekben is segítsük a versenyzőket.

Értesítelek benneteket hogy Sándor barátunk tiszteletére emlékhely avatásra kerül sor 2015.10.16-án pénteken 17.00 órai kezdettel.

Tokárszky Gyula (30/915-4325) felé jelezzetek vissza, ki tud részt venni az eseményen, hogy a gépkocsikat optimalizálni lehessen.

MEGHÍVÓ

Az esemény nagyon megható volt, nagyon sokan tiszteletünket tettük. Volt 1 órás személyes megemlékezés, melyben szavakba öntve mesélték régi jóbarátok, munkatársak személyes emlékeiket Sanyival kapcsolatban.

A megemlékezés után megnéztük az emlékhelyet, melyet a múzeumban állítottak. Majd mécsest gyújtottunk a neki ültetett rózsafa alatt és odaállítottuk a Nyunyic nevében a kis mécses-koszorúnkat.

Sírtunk, de még is boldogok voltunk, hogy ennyien szerették és szeretik, mert Ő mindig közöttünk marad!

A tánc körül forog az élete, táncpedagógus, 17 éve működik táncművészeti tagozat a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. Ő a tagozat szellemi atyja, létrehozója, a tantervének kidolgozója, s a kezdetektől mind a mai napig a vezetője is. A középfokú oktatási intézményben hosszú éveken át végzett kiemelkedő munkáját a nyíregyházi önkormányzat is elismerte, a város idei pedagógusnapi ünnepségén átvehette a Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa Margócsy Emil-díjat.

Fontos az utánpótlás

"Akkoriban a Nyírség Táncegyüttes művészeti vezetője voltam, s az utánpótlás-neveléssel is foglalkoztam. Természetesen a többi nyíregyházi táncegyüttessel is kapcsolatban voltam, így jól tudtam, sok a tehetséges fiatal, akik kiválóan táncolnak. Ráadásul a Magyar Táncművészeti Főiskola is késznek mutatkozott arra, hogy nyisson a vidéki képzések felé. Ez adta az ötletet, hogy az utánpótlásra építve létre kellene hozni a középiskolai táncművészeti képzést, ami jó alapot adna a főiskolai tanulmányokhoz is – elevenítette fel az előzményeket a táncművészeti tagozat vezetője, aki egyébként a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–könyvtár szakos diplomát, s ott kötelezte el magát egy életre a tánckultúrával is. Az ötletet támogatta dr. Veréb József iskolaigazgató is, a tagozat beindult, a tantervi programmal pedig bennünket, nyíregyházi táncpedagógusokat bízott meg az akkori oktatási minisztérium. Az elmúlt tizenhét év alatt komoly eredményeket értünk el mind a modern tánc, mind a néptánc területén. Nincs olyan hivatásos táncegyüttes hazánkban, amelynek a tagjai között ne lennének egykori nyíregyházi művészetis diákok. A Duna Művészeti Együttes tagjainak hetven százalékát a mi volt növendékeink alkotják – folytatta Szilágyi Zsolt.

– Vannak, akik a művészeti pályát választották, s vannak, akik végül táncpedagógusi diplomát szereztek. Nagy büszkeség számomra, hogy a hajdani növendékek már velem együtt tanítják a fiatalokat. Némethy Mária, Legeza Krisztina, Mészáros Attila, Mikulics Ádám visszajöttek dolgozni az egykori alma materükbe, a tantestületünk tagjai, s kiváló munkát végeznek. A táncos növendékek részt vesznek a város művészeti életében is. A Móricz ­Zsigmond Színház a tagozatról szerződtet táncos ­darabjaihoz közreműködőket, s a város rendezvényein is ott vannak rendszeresen a tagozat növendékei, táncegyüttesei."

Büszkék vagyunk rá! Gratulálunk neki!